1977 Hideg, zavaros esztendõ Akadt néhány sötét folt Munkálkodtak jó páran Hogy ámulatba ejtsék ezt a kort Fegyverkeztek az államok S a Frakció is dolgozott De mindenkinek csak az fájt Hogy Elvis nincs többé már A kölyköket nem kérdezték Ettõl úgy érezték Nekik nincs igazság, mogfolyt ez a világ, A kölyköket nem kérdezték Ettõl úgy érezték Ebbõl elég már, tegyünk valamit hát Nem volt elég nagy baj Jött az újabb büntetés A mocsok és a nyomor Megszülte újabb gyermekét Száját nagyra tátva Üvöltötte szerteszét: Olajat hozunk a tûzre Tünjön ez a rendszer mindörökre NEM FELEJTEM EL Sosem felejtem el, hogy én honnan jöttem A helyet, ahol születtem, a vidéket, ahol felnőttem A nyelvet és kultúrát, mit öregeink adtak át, De ez a sok ahhoz túl kevés, hogy az eszemet elvegyék Azok kik azt mondják: különb vagy, mint más nép És azt akarják: húzd a gyűlölet szekerét S mind arra vár: hidd el ez a megoldás S mind arra épít: hogy a büszkeség elvakít De igazán büszke, arra voltam és leszek Amit saját erőmből verejtékkel építek És lehetsz te bárki, jöhetsz bárhonnan Hidd el, a szakadék nem közöttünk van Itt az idő, hogy lásd, ki az, ki belőled él Miért akarják, hogy testvéred legyen ellenség S nem számít ha fáj, csak a pénzükért dolgozzál Mind az utolsó vérig, s ne legyen, mi eltérít MINDENT EGY LAPRA Úgy éreztem ez a társadalom Túl sok, amit tőlem vár Körülöttem az emberek vakok Csak az fontos ami nekik jár De jött valaki és mutatott egy utat Nem mondta, hogy messzebbre jutok Itt is minden csak rajtam állhat Viszont többen vannak, ’kik mellém állnak Garázs punk rock Garázs punk rock Mindig csupán annyit kaptam Amennyit az asztalra raktam én Sosem vártam nagy kalappal Csak, hogy érintsen a szenvedély Feltettem hát mindent egy lapra Az életemet megváltoztatta Nem vesztettem, mindent vittem Tudtam mi volt az, amiben hittem Garázs punk rock Garázs punk rock (2. versszak újra) ROSSZ FIÚK Meddig bírod még idegekkel Elölről kezdeni minden reggel A hajtás a béredért Arcodra nyomja a bélyegét Egy éjjel arra riadsz fel Gép vagy és nem ember Arcodon az izmok merevek Nem látszanak rajt az érzelmek (Kórus) A belvárosunk utcáin találnak ők vigaszt Nem számít már mi helyes és mi nem az Nem láthatod arcukon milyen a kedvük Angyalok, de talán ördög bújt bennük Hiába a becsület és tisztesség Hiába minden fáradozás Kétségeid nincsenek felőle Nem jutsz egy lépést sem előre Kórus Szépen lassan átalakulsz Megszelídülsz vagy megvadulsz Boldog leszel vagy szomorú Egy kiismerhetetlen rossz fiú Kórus 2x MIT REMÉLSZ? Irány adott, körbe jár A történelem régóta már Régi időket újra éljük Új istenektől várod a csodát Képes vagy bízni benn Miután nem változott semmi sem Ugyanúgy mosolyog rád, mint rég Becsap a pénzért és hatalomért! (kórus) Tőlük te mit remélsz? Szemükben semmit sem érsz! Jobb vagy a baloldal Mindegy ki van a hatalommal Nem képvisel téged senki De beosztják, mit kell tenni Ledolgozhatsz egy életet Vagy háborúban onthatod a véredet Miért gürcölsz akkor? Ha nem jutsz ki a szarból! ÖSSZEFOGNAK A SRÁCOK ÉS A LÁNYOK Nagyvárosok negyedeiben A munkás osztály gyermekeiben Él még a szubkultúra szelleme Kiállnak végig mellette Szólhat reggae vagy Jamaica ska Oi! zene vagy punk muzsika Nem számít itt a bőröd színe Csak helyén legyen mindenki szíve (Kórus) Összefognak a srácok Ősszefognak a lányok Imádják a zenét Gyűlölik a fasiszta eszmét Nem csak a zene, ami összehajt, Hanem a közös sors, ami fogva tart Szabadulni innen mi nem fogunk, Ha belénk rúgsz, mert mások vagyunk Szebb jövő, amire mi vágyunk Ezért nincsen rasszista barátunk Kórus Összefognak a srácok Összefognak a lányok Imádják a zenét Gyűlölik a fasiszta eszmét A fiúk és a lányok Skinheadek és punkok Imádják a zenét Gyűlölik a fasiszta eszmét MIÉRT VÁRSZ?! Miért vársz – meddig még Indulj már – az álmaid után Egy messzi föld, ahova mindig vágytál Egy lány, akire mindig vártál Azt mondom: tegyél valamit hát Hogy amit akarsz az a tiéd legyen már (Kórus) Indulj, és tiéd lehet bármi Hidd el másra felesleges várni De ha egy lépést sem teszel Meghal minden, ami egyszer feltüzelt Miért vársz – meddig még Indulj már – az álmaid után Egy jó dolog, amire mindig vágytál Egy barát, akire mindig vártál Azt mondom: ne várj másra hát Itt minden csak rajtad áll Kórus (4x) Harcolj, amiért igazán hiszel Most tedd meg vagy késő már Álmok, amik a szívedben élnek Egy nap majd a tiéd lesz talán PUNK NEM HAJTJA LE A FEJÉT Emlékszel-e még arra Amikor elkezdtük a legelején Nem volt itt senki más Csak te és még jó pár srác Emlékszel-e még arra Amikor elkezdtük a legelején Nem volt itt semmi más Csak sok álom és látomás (Kórus) Elmenekülhetsz innen És minden marad a régiben De punk nem hajtja le a fejét Célok vezetik az életét Ha elhagyná szívedet A tűz és a remény Emlékezz mindig vissza arra Mi volt a kezdetek kezdetén Miért indultál el A nehéz és hosszú úton Mi volt, ami ösztönzött Mi volt, ami inspirált Kórus FIATALOK MARADUNK (Rock ’n’ Roll) Sosem lehet elég nagy a zaj! Énekelj velünk, nem lesz baj! Együtt vagyunk, együtt vagyunk végre Ma este felmegy a rock ’n’ roll a vérbe Életfogytig fiatalok vagyunk Teszünk róla, hogy azok maradjunk Legyen hát minél nagyobb zaj! Énekelj te is, ebből nem lesz baj! (Kórus) Fiatalok maradunk, ez az, amit akarunk Ezért mi csak rock & rollt hallgatunk   MI VAGYUNK AZ ALJA… Mi vagyunk az alja, így is nézel ránk. Mégis szükséged van ránk. Életben tartjuk a gépezetet, Ami neked nyújt élvezetet. Ooo-ooo-ooo!!! Ha megérezzük a szabadság ízét, Vagy túlfeszíted a húrt. Szálka leszünk a szemedben. Utcára vonulunk nagy tömegben. Ooo-ooo-ooo!!! Osztály vagyunk és nem nemzet. Mert mi hazánk az egész világ, Véghez visszük a győzelmet. Törvényünk lesz szabadság! Ooo-ooo-ooo!!! VÉR ÉS BECSÜLET EGY NAGY SZAR (Az eredeti: The Opressed) Szétfeszíteném A rácsait e ketrecnek De a politikus csak mosolyog Ők mindent megtesznek… (Kórus) Vér és Becsület, Vér és Becsület Ez egy nagy szar, szar! Szar! Szar! Szar! Szar! Dolgoztatnak, amíg csak kell A nevedet egy számra cserélik el Bőrödbe írják, hogy ne feledd soha Kösz nem! Én ember maradok! Kórus 2x Üléstermek hazug köre Cellák mélye poklok tüze Mi ez a játék, mi a szabály A termelés, aztán a halál Kórus Oszd meg és uralkodj. Ez a taktikád Míg befogod a szemünk, befogod szánk De agyatlan gépeid csak masíroznak: jobb, bal, jobb, bal, jobb, jobb szar!